Egy férfi bemegy a bárba, rendel három korsó sört, és leül egy asztalnál egyedül. Iszik egy kortyot mindegyikből sorban egymás után. Miután mindhárom korsót kiissza, visszamegy a pulthoz és még hármat rendel. A csapos így szól hozzá:
– Tudja, miután kiengedek egy korsóval, az gyorsan elveszti az aromáját. Sokkal jobb lenne az íze a söröknek, ha egyszerre csak egyet kérne.
A férfi így felel erre:
– Nos, tudnia kell, hogy nekem van két fivérem. Az egyik Amerikában él, a másik Ausztráliában, én pedig itt Budapesten. Megígértük egymásnak, hogy mindig így fogunk inni, emlékezvén azokra az időkre, amikor még mind együtt ittunk.
A csapos elismeri, hogy ez egy szép szokás, és annyiban hagyja a dolgot.
A férfi törzsvendéggé válik a bárban, és mindig ugyanígy iszik: rendel 3 korsóval, és úgy issza meg, hogy mindegyikből egy-egy kortyot iszik sorban egymás után. Az egyik nap azonban csak két korsóval rendel. Amikor visszajön a pulthoz a második körért, a csapos megszólal:
– Nem akarom megzavarni gyászát, de ki szeretném fejezni részvétemet az egyik fivére elvesztéséért. A férfi egy pillanatig zavartnak tűnik, de aztán fény gyúl a szemében és nevetni kezd:
– Ó, nem arról van szó! – mondja vidáman.
Mindenki jól van, csak én leszoktam az ivásról.
