A negatív gondolatok gyakran befolyásolják a hangulatunkat. Azok, akik gyakran dühösek, sokszor szívpanaszokkal küzdenek, akik sokat idegeskednek, aggódnak, azok a gyomrukra, míg az impulzív emberek a májukra panaszkodnak. Mi lehet a megoldás? Tanuljunk meg örülni az élet minden pillanatának, hogy erős immunrendszert tudjunk felépíteni.
Fájdalom vagy illúzió? Az etiológia az orvostudomány egyik ága, amely a különféle betegségek okait vizsgálja. Az influenzára például egy bizonyos vírus terjedése a magyarázat, a rák pedig többnyire az immunrendszer legyengülésével magyarázható. Elpusztítja azokat a sejteket, amelyek bizonyos mennyiségű genetikai információt tartalmaznak. Azonban sokan még egy járvány terjedése közepette is képesek megőrizni az egészségüket, a rákos megbetegedések pedig szerencsére sokakat elkerülnek.
A tudósok feltették maguknak a kérdést: vajon a betegség választ-e minket, vagy mi választjuk a betegségeket? Arra a következtetésre jutottak, hogy a választás a leggyakrabban az embereken múlik. A betegségek megjelenését számos tényező befolyásolja: az ember karaktere, temperamentuma, a személyes tulajdonságai és gondolatai.
A gondolatok táplálják a testet – Néha azt mondják, hogy a szívhez vezető út a gyomron át vezet. Ebből a hipotézisből kiindulva a következő helyzet is igaznak tekinthető: ha a szívre nagy súly nehezedik, az az emésztésünkre sincs jó hatással. A test fizikailag tapasztalja meg a rossz lelkiállapotot. „Émelygek ezektől a gondolatoktól” – mondjuk, és nem is tudjuk mennyire igazunk van. A szervezetünk riadót fúj.
A psziché és az emésztés – A különféle kellemetlen helyzetek a beleket is irritálhatják. A bélműködés lelassul vagy éppen ellenkezőleg, felgyorsul, ha valami kellemetlenre gondolunk. A szarkasztikus gondolatokra való hajlandóság lehet az egyik legbiztosabb út a gyomor- és nyombélfekély felé, a pesszimista gondolatok pedig máj-és epehólyag problémákat okozhatnak.
Vérzések – Az érzékenyebb emberek esetében gyakran jelentkezik orrvérzés, ha erős érzelmeknek vannak kitéve. A vérrög kialakulásának sebessége, amely elzárja az ereket, a pszichológiai állapottól függ. Ideges lelkiállapotban a vér lassabban alvad. Csak egy kis nyugalomra van szükség, és az alvadás normalizálódik, a szervezet pedig, amely optimizmusból táplálkozik, helyreállítja a funkcióit.
Lelki nehézségek – „A sok gond, nyomja a mellemet.” A pszichológiai nyomás hormonális rendellenességekhez vezet a nők testében, amelytől az emlőmirigyek szenvedhetnek, és nem csak. A mellek megkeményednek, és ez fájdalommal jár – így a lelki fájdalom fizikai fájdalommá válik.
Szülés utáni depresszió – Ezt az állapotot sok nő ismeri, aki gyereket szült. Ha nem próbálja meg eloszlatni a negatív gondolatokat, és tudatosítani az anyaság örömét, az gondokat okozhat a petefészek működésében, és idővel akár meddőséghez is vezethet.
A pszichoszomatikus betegségekről – A pszichoszomatika tudománya több mint 200 éve vizsgálja a hangulat hatását a fizikai állapotunkra. A tudomány megalapítója, a német Johann Christian August Heinroth volt az első orvos, aki a pszichoszomatikus rendellenességekről – a híres idegbetegségekről – beszélt, amelyekkel sokan viccelődni próbálnak.
„A legtöbb betegség, amitől szenvedünk, azok, amelyektől a legjobban félünk” – mondja Leszek Kumor cseh humorista. Ha attól félünk, hogy megvágjuk magunkat zöldségpucolás közben, vagy, hogy kificamítjuk a lábunkat séta közben, akkor így is történik, de nem balszerencséből, hanem a gondolataink hatására, amelyek gyakorlatilag bevonzzák a bajt.
Ha félünk a sötéttől, a magasságtól, vagy attól, hogy megfertőződünk egy bizonyos vírussal, nagyon könnyen pánikrohamot kaphatunk, ami nagyon hasonlít a szívrohamra vagy az agyvérzésre.
Az önszuggesszió segítségével azonban egyaránt kezelhetjük a fekélyt, az asztmát vagy a migrént, úgy, hogy eltávolítjuk a negatív gondolatokat a tudatalattinkból, amelyeknek hatását érezhetjük a szervezetünkben. Érdemes megpróbálni, mert a betegség kialakulásához nagyban hozzájárul a betegségben szenvedő személy maga.
A brit tudósok megemlítenek egy kivételes esetet. Egy túlsúlyos nő, aki sehogy sem tudott lefogyni, elalvás előtt elképzelte, hogy egy kifutón szalad, és ez segít neki megszabadulni a fölösleges kilóktól. Reggel izzadva, heves szívveréssel ébredt, és megszabadult 5 kilótól!
Ne veszekedjünk!
Az immunrendszer legsúlyosabban nem az irodai konfliktusokat, hanem az otthoni vitákat szenvedi meg.
Az Ohio Állami Egyetemi Kórház orvosai 50 olyan párt teszteltek, akik régóta élnek együtt. Az ismételt immunológiai vérvizsgálatok azt mutatták, hogy azok a párok, akik hetente többször veszekedtek, gyengébb ellenállókészséggel rendelkeztek.
A veszekedés és a stressz növeli a fertőzések veszélyét, a rákos megbetegedések kockázatát, és megrövidítheti az élettartamunkat is. Különösen a nők szenvednek a veszekedésektől, mivel az immunrendszerük sokkal érzékenyebb, mint a férfiaké.
Mit tegyünk? – Gondoljunk szeretettel azokra, akik közel állnak hozzánk, és használjunk kedves szavakat. Ezek hozzájárulhatnak az oxitocinnak nevezett hormon szintjének növekedéséhez, amely boldogságérzetet okoz és erősíti a test ellenállását. A tudósok kutatásai kimutatták: a gyöngédség az egyetlen gyógyszer, amit nyugodtan túladagolhatunk.
Sírjunk, amikor fáj valami – William Frey, a tudós, aki a könnyek kémiai összetételét tanulmányozta, azt mondta: „A könnyek jót tesznek a fájdalomnak. A visszatartott könnyek összegyűlnek bennünk, és gátolják az immunrendszerünket.”
Ne hagyjuk figyelmen kívül a kellemetlenségeket – Sokan megpróbálnak inkább nem gondolni a kellemetlenségekre, és szemet hunynak a problémák fölött. Az agy megpróbálja gyorsan törölni a riasztó információt, elvezetve azt a tudatból a tudattalanba.
De úgy tűnik, hogy minden, amit elfelejtettnek tekintünk, de emlékként egy ponton visszatér az életünkbe, árt az egészségünknek.
Mosolyogj mindenkire!
