Nagyapó állandóan a régi szép időket emlegette, különösen azért, mert olcsóbb volt az élet. Igy sóhajtozott:
“Amikor kisgyerek voltam, anyám elküldött a boltba, és két vekni kenyeret, 6 almát, egy szál kolbászt, két liter tejet és még újságot is tudtam venni, összesen 100 forintból!”
Majd hozzátette: “Ez ma már lehetetlen, azok a rohadt kamerák mindenütt ott vannak!”